Kedvezményes felmérési csomagok — új határidő: 2026. december 15-ig megrendelhető, a felmérést 2027. február 15-ig kell elindítani. 90 perces vezetői eredménybemutatóval.
← Blog · HR-analitika

Hiányzás és prezenteizmus: a rejtett költségek

A hiányzás látszik a statisztikában, a prezenteizmus – amikor valaki betegen vagy kimerülten dolgozik – nem. Pedig a kutatások szerint ez a nagyobb veszteség. Megmutatjuk, hogyan olvasd a hiányzási adatokat, és hogyan tedd láthatóvá a rejtett költséget.

Fáradt munkatárs az íróasztalánál, kezére támasztott fejjel néz maga elé

A hiányzás a legtöbb szervezetben az egyik legjobban mért HR-mutató: napra pontosan tudjuk, ki mennyit volt távol. Amit viszont szinte senki nem mér, az a fordítottja: amikor valaki jelen van, de nem tud teljes értékűen dolgozni – mert beteg, kimerült, szorong vagy fáj valamije. Ez a prezenteizmus.

Gary Johns átfogó áttekintése szerint a prezenteizmus a betegen való munkavégzés jelensége, és gyakran nagyobb termelékenységi veszteséget okoz, mint a hiányzás, mert sokkal gyakoribb és nehezebben látható[1]. A Harvard Business Review már 2004-ben „rejtett költségként” írt róla, amely sok vállalatnál meghaladja a betegszabadság és a táppénz költségét[2].

Mekkora a veszteség?

A WHO és az ILO becslése szerint világszerte évente 12 milliárd munkanap vész el depresszió és szorongás miatt, ami közel 1000 milliárd dollár termelékenységi veszteséget jelent[4]. A Deloitte 2024-es brit elemzése a rossz mentális egészség munkáltatói költségét évi 51 milliárd fontra becsüli – és ebből a legnagyobb tétel nem a hiányzás, hanem a prezenteizmus, mintegy 24 milliárd fonttal[3]. Ugyanez az elemzés szerint a munkavállalók mentális egészségébe fektetett minden font átlagosan közel 4,70 fontot hoz vissza[3].

Az EU-OSHA költségelemzése a munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok szervezeti költségei között egyszerre nevezi meg a hiányzást, a prezenteizmust, a csökkenő termelékenységet és a magas fluktuációt[5] – vagyis ugyanannak a problémának négy, egymást erősítő arcát.

Miért félrevezető a hiányzási ráta?

A csökkenő hiányzás nem feltétlenül jó hír. Ha a munkatársak attól tartanak, hogy a távollét rontja a megítélésüket, vagy nincs, aki helyettesítse őket, akkor betegen is bejönnek – a hiányzás csökken, a prezenteizmus nő. Johns áttekintése szerint a prezenteizmust többek között a munkahelyi bizonytalanság, a helyettesíthetőség hiánya, a csapat iránti felelősségérzet és a szigorú jelenléti kultúra erősíti[1].

A hiányzási adatokat ezért mindig együtt érdemes nézni más mutatókkal:

  • Rövid és hosszú távollétek aránya: a sok rövid távollét gyakran a túlterhelés vagy a motiváció jele, a hosszúak inkább egészségi okokra utalnak.
  • Fel nem vett szabadság és túlóra: ha ezek nőnek, miközben a hiányzás csökken, valószínűleg nő a prezenteizmus.
  • Fluktuáció és belső mozgás: a távozás gyakran a hiányzási minta változása után következik.

Mit mutatnak a magyar adatok?

A care4you 837 fős, többvállalatos anonim adatbázisában az egészségi állapot átlagos pontszáma 71,2%, a szokásoké viszont csak 60,2%; az alvás 61,5%, a mozgás 60,3%[6]. A legszembetűnőbb a stresszkezelő technikák területe: átlagosan 29,3%, és a kitöltők 68%-a a probléma-zónába esik[6]. Vagyis a munkatársak többségének nincs bevált módszere a feszültség levezetésére – ami pontosan az a helyzet, amelyben a kimerültség észrevétlenül átfordul prezenteizmusba, majd hiányzásba.

A munkakörök között a szakmunkások összpontszáma a legalacsonyabb (68,9%)[6] – ott, ahol a helyettesítés a legnehezebb, és ahol a fáradtan végzett munka biztonsági kockázatot is jelent.

Mit tehet a szervezet?

A Munkában Jól 2027 útmutatója a mérést egy „egészségtérképpel” kezdi, amelyben a szervezeti és HR-adatok (hiányzás, fluktuáció) a pszichoszociális kockázatokkal, a mentális jólléttel (WHO-5) és a munkaképességgel (WAI) együtt jelennek meg[7]. Fontos figyelmeztetése, hogy a szervezeti hatás – például a hiányzás vagy a fluktuáció változása – jellemzően 12 hónap után mutatható ki megbízhatóan[7]; a rövid távú visszamérés ezért inkább a terhelés és a jóllét mutatóira épüljön.

  1. Tedd láthatóvá a prezenteizmust – egy-két anonim kérdéssel a rendszeres felmérésben.
  2. Építs helyettesítési rendet a kritikus munkakörökben, hogy a távollét ne a csapatot terhelje.
  3. Változtass a jelenléti kultúrán: a vezetők mondják ki és mutassák meg, hogy betegen otthon kell maradni.
  4. Kezeld a terhelést, ne csak a tüneteket: ahol a hiányzás és a túlóra együtt nő, ott a munkaszervezés a gond.
  5. Dokumentáld a beavatkozást kiinduló állapottal, céllal és visszaméréssel – az Akcióterv-sablon ehhez kész keretet ad[8].

Összegzés

A hiányzás csak a jéghegy csúcsa; a nagyobb veszteség a felszín alatt van, azokban a napokban, amikor a munkatárs jelen van, de nem tud teljes értékűen dolgozni. Aki a kettőt együtt méri – és a terhelés, a helyettesíthetőség és a jelenléti kultúra oldaláról is beavatkozik –, az nemcsak költséget csökkent, hanem az emberek egészségét is védi.

Amit már ma megtehetsz

Cégvezetőként

  • Kérdezd meg a HR-t: hogyan alakult az elmúlt két évben a rövid (1–3 napos) és a hosszú távollétek aránya csapatonként? A trend többet mond az átlagnál.
  • Mondd ki a vezetői körben: aki betegen bejön, az nem hős. A vezetői példa – betegen otthon maradni – a leghatásosabb üzenet.

HR-vezetőként

  • Elemezd a hiányzást mintázatok szerint (hétfő–péntek, időszak, csapat, munkakör), és csak összesítve, a létszámküszöb felett mutasd be.
  • A dolgozói felmérésbe vegyél fel egy kérdést arról, hányszor dolgozott valaki az elmúlt hónapban úgy, hogy betegnek vagy kimerültnek érezte magát.

Munkavédelmi / ESG-felelősként

  • Kösd össze a hiányzási adatokat a pszichoszociális kockázatértékelés eredményeivel: ahol a terhelés és a hiányzás együtt nő, ott kell először beavatkozni.
  • Figyeld a prezenteizmus biztonsági kockázatát: fáradtan, gyógyszer hatása alatt vagy lázasan végzett munka a balesetek gyakori háttere.

Források

  1. Johns, G. (2010): Presenteeism in the workplace: A review and research agenda. Journal of Organizational Behavior 31(4): 519–542.
  2. Hemp, P. (2004): Presenteeism: at work – but out of it. Harvard Business Review 82(10): 49–58.
  3. Deloitte UK (2024): Poor mental health costs UK employers £51 billion a year for employees
  4. WHO – ILO (2022): WHO and ILO call for new measures to tackle mental health issues at work
  5. EU-OSHA (2014): Calculating the cost of work-related stress and psychosocial risks
  6. Stressz-M & FlyIT (2026): care4you – Pszichoszociális kockázatfelmérés: módszertan és többvállalatos anonim benchmark (n = 837). Prezentáció az EU-OSHA Healthy Workplaces 2026–28 kampányhoz
  7. Wellbeing Social Hub – Munkában Jól 2027 program (2026): Munkában Jól 2027 – Programtervezési és mérési útmutató (v2.1), regisztráció után díjmentesen letölthető
  8. Wellbeing Social Hub – Munkában Jól 2027 program (2026): Munkában Jól 2027 – Akcióterv-sablon és mintaprojekt (v2.1), regisztráció után díjmentesen letölthető
pszichoszoc.hu

Gyakorlati tudás a munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezeléséhez. www.pszichoszoc.hu