Kedvezményes felmérési csomagok — új határidő: 2026. december 15-ig megrendelhető, a felmérést 2027. február 15-ig kell elindítani. 90 perces vezetői eredménybemutatóval.
Hivatkozható szakmai háttér

Pszichoszociális kockázatok, munkahelyi stressz és kiégés

Magyar, európai és nemzetközi kutatások rövid, üzletileg értelmezhető összefoglalói. A forrásokat a kiadó vagy a tudományos folyóirat eredeti oldalára hivatkozva mutatjuk be.

48,7%bántó munkahelyi viselkedést jelzett a reprezentatív magyar kutatásban
29%munkával összefüggő stresszt, depressziót vagy szorongást jelzett az EU-ban
12 milliárdelvesztett munkanap évente depresszió és szorongás miatt
1 000 Mrd USDbecsült éves globális termelékenységi veszteség
Kutatások és források

Magyar kutatási eredmények

A kutatások eltérő mintákon és módszertannal készültek; az eredményeket ezért a saját kontextusukban kell értelmezni.

Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet · 2013–2014

Országos Munkahelyi Stressz Felmérés – COPSOQ II

A több mint 19 000 jelentkezőből 13 104 értékelhető válasz alapján készült nagymintás hazai kutatás. A gyors munkatempó erősebb stresszor volt, mint a mennyiségi követelmények; az igazságosság, a tisztelet és a munkahelyi bántó viselkedések szintén fontos kockázatként jelentek meg. A minta önkéntes, ezért az eredmények nem tekinthetők teljesen reprezentatívnak.

Üzleti jelentőség: a szervezeti mérés megmutatja, mely területeken érdemes célzott beavatkozást indítani.

Eredeti forrás megnyitása →
BMC Public Health · 2023 · reprezentatív, súlyozott minta

Bántó munkahelyi viselkedések Magyarországon

A 13 104 aktív dolgozóra épülő reprezentatív elemzésben a résztvevők 48,7%-a jelzett valamilyen bántó munkahelyi viselkedést az előző 12 hónapban; 11,1% heti vagy napi kitettségről számolt be. A kitettség valamennyi vizsgált mentális egészségi mutatóval összefüggött.

Üzleti jelentőség: a bántó viselkedés nem „puha” HR-téma, hanem egészségi, teljesítmény- és megtartási kockázat.

Eredeti forrás megnyitása →
Eurostat Labour Force Survey · 2020

Munkával összefüggő egészségi problémák és kockázatok

Az uniós felmérés a munkával összefüggő egészségi problémák és mentális jóllétet veszélyeztető tényezők európai összehasonlítását adja. A magyar önbevallásos stresszadatok alacsonyak, ami a hazai kutatásokkal összevetve az aluljelentés és az alacsony tudatosság lehetőségére is felhívja a figyelmet.

Üzleti jelentőség: a hivatalos statisztikák mellett vállalati szintű mérés szükséges a valós helyzet megismeréséhez.

Eredeti forrás megnyitása →
Orvosi Hetilap · 2015

Kiégés és depresszió magyar egészségügyi dolgozóknál

Az 1 713 egészségügyi dolgozó körében végzett kutatás magas depressziós és kiégési érintettséget talált. A kiégés különböző dimenziói eltérő arányban jelentek meg, ezért a beavatkozásoknak is célzottnak kell lenniük.

Üzleti jelentőség: a humán szolgáltató ágazatokban az érzelmi terhelés, az elismerés és a munkaszervezés különösen fontos beavatkozási pont.

Eredeti forrás megnyitása →
Kutatások és források

Európai kutatások

A kutatások eltérő mintákon és módszertannal készültek; az eredményeket ezért a saját kontextusukban kell értelmezni.

EU-OSHA · 2025

OSH Pulse 2025 – stressz a digitális és klímaváltozási korszakban

Az EU dolgozóinak 29%-a számolt be munkával okozott vagy súlyosbított stresszről, depresszióról vagy szorongásról. Gyakori kockázat az időnyomás, a gyenge kommunikáció és az erőfeszítések elismerésének hiánya.

Üzleti jelentőség: a rejtett terhelések mérés nélkül prezenteizmusként, hiányzásként és fluktuációként jelentkeznek.

Eredeti forrás megnyitása →
EU-OSHA · 2022 · több mint 27 000 munkavállaló

OSH Pulse 2022 – posztpandémiás munkahelyek

A dolgozók 27%-a jelzett munkával okozott vagy súlyosbított stresszt, szorongást vagy depressziót, és közel 45%-uk találkozott a mentális egészséget veszélyeztető tényezővel.

Üzleti jelentőség: a munkaintenzitás és az időnyomás közvetlenül kezelhető munkaszervezési kérdés.

Eredeti forrás megnyitása →
EU-OSHA · 2024–2025 · 41 458 telephely

ESENER 2024 – az európai szervezetek kockázatkezelése

A leggyakoribb pszichoszociális kockázatok között maradt a nehéz ügyfelekkel való munka és az időnyomás. A pszichoszociális kockázatok kezelése 2019 óta lényegében stagnált, a munkavállalói részvétel pedig csökkent.

Üzleti jelentőség: a proaktív mérés és munkavállalói bevonás versenyelőnyt és erősebb megfelelési gyakorlatot adhat.

Eredeti forrás megnyitása →
EU-OSHA · 2024

Munkahelyi mentális egészség a COVID–19 után

Öt kockázati tényező mutatott erős kapcsolatot a rossz mentális egészséggel: időnyomás, erőszak vagy verbális bántalmazás, zaklatás, gyenge kommunikáció és alacsony autonómia.

Üzleti jelentőség: ezek a tényezők konkrét szervezetfejlesztési és vezetői beavatkozásokkal csökkenthetők.

Eredeti forrás megnyitása →
Eurofound · 2026

European Working Conditions Survey 2024

A 35 országban végzett, 36 644 személyes interjút tartalmazó felmérés a munka minőségét, a pszichoszociális kockázatokat, a munka–magánélet egyensúlyt és a jóllétet vizsgálja.

Üzleti jelentőség: a jó munkaminőség erősebb elköteleződéssel, kevesebb hiányzással és nagyobb innovációs nyitottsággal jár együtt.

Eredeti forrás megnyitása →
Kutatások és források

Nemzetközi kutatások és irányelvek

A kutatások eltérő mintákon és módszertannal készültek; az eredményeket ezért a saját kontextusukban kell értelmezni.

WHO · 2024

Mental health at work – tényadatlap

A WHO becslése szerint évente 12 milliárd munkanap vész el depresszió és szorongás miatt, ami körülbelül 1 000 milliárd USD termelékenységi veszteséget jelent.

Üzleti jelentőség: a mentális egészség egyszerre emberi, működési és gazdasági kérdés.

Eredeti forrás megnyitása →
WHO · 2022

WHO Guidelines on mental health at work

Az első globális, bizonyítékokon alapuló munkahelyi mentális egészségügyi irányelv szervezeti beavatkozásokat, vezetői tréninget, egyéni támogatást és munkába való visszatérési programokat ajánl.

Üzleti jelentőség: a vezetői működés az egyik legerősebb és leggyorsabban fejleszthető beavatkozási pont.

Eredeti forrás megnyitása →
ILO · 2026

A pszichoszociális munkakörnyezet globális terhe

Az ILO modellezett becslése szerint a pszichoszociális kockázati tényezők évente több mint 840 000 halálesettel és jelentős gazdasági veszteséggel hozhatók összefüggésbe.

Üzleti jelentőség: a kockázat a munka megtervezéséből és szervezéséből is fakad, ezért szervezeti szinten megelőzhető.

Eredeti forrás megnyitása →
WHO és ILO · 2022

Mental health at work – közös szakpolitikai összefoglaló

A dokumentum három irányt javasol: a pszichoszociális kockázatok megelőzését, a mentális egészség védelmét és a mentális problémákkal élők munkahelyi támogatását.

Üzleti jelentőség: a prevenció, az ésszerű alkalmazkodás és a visszatérési programok csökkenthetik a tartós kiesést.

Eredeti forrás megnyitása →
WHO · 2022-től hatályos

Kiégés az ICD-11-ben

A kiégés foglalkozási jelenség, nem önálló betegség. Három dimenziója: kimerültség, a munkától való mentális távolságtartás vagy cinizmus, valamint csökkent szakmai hatékonyság.

Üzleti jelentőség: világos keretet ad a kiégés kommunikációjához és a klinikai állapotoktól való elkülönítéséhez.

Eredeti forrás megnyitása →
Gallup · 2024

State of the Global Workplace 2024

A globális kutatásban a dolgozók 41%-a számolt be sok napi stresszről, miközben a globális elköteleződés 23% volt. A menedzsment minősége erősen összefüggött a stresszel és az elköteleződéssel.

Üzleti jelentőség: a vezetőfejlesztés közvetlen tőkeáttétel a stressz és a fluktuáció csökkentésére.

Eredeti forrás megnyitása →
Kutatások és források

Gazdasági következmények

A kutatások eltérő mintákon és módszertannal készültek; az eredményeket ezért a saját kontextusukban kell értelmezni.

OECD · 2026

A megelőzés gazdasági érve

Az OECD modellje szerint a rossz mentális egészség 2025 és 2050 között átlagosan évi 1,7%-kal csökkentheti a GDP-t az alacsonyabb munkaerő-részvétel és termelékenység miatt. A prezenteizmus különösen jelentős rejtett költség.

Üzleti jelentőség: a korai munkahelyi beavatkozások több országban költségmegtakarítók lehetnek.

Eredeti forrás megnyitása →
OECD–EU · költségbecslés

A mentális egészségi problémák teljes uniós költsége

A gyakran idézett becslés szerint a mentális egészségi problémák költsége meghaladta az EU GDP-jének 4%-át, amelyből jelentős rész a csökkent foglalkoztatáshoz és termelékenységhez kötődött.

Üzleti jelentőség: a mentális egészség nem csupán egészségügyi, hanem munkaerőpiaci és versenyképességi kérdés.

Eredeti forrás megnyitása →
EU-OSHA · 2014 · szakirodalmi áttekintés

A munkával összefüggő stressz gazdasági költsége

A kutatások alapján a költségek nagy része nem közvetlen egészségügyi kiadás, hanem hiányzás, prezenteizmus és termelékenységcsökkenés formájában jelentkezik.

Üzleti jelentőség: a probléma költségének jelentős része közvetlenül a munkáltatónál csapódik le.

Eredeti forrás megnyitása →
OECD · 2012–2015

Mental Health and Work kutatási sorozat

A sorozat a mentális egészséget foglalkoztatási és szociálpolitikai szempontból vizsgálja, és a korai felismerést, valamint a HR, az egészségügy és a foglalkoztatási szolgáltatások együttműködését hangsúlyozza.

Üzleti jelentőség: a korai és integrált támogatás segítheti a munkában maradást és a visszatérést.

Eredeti forrás megnyitása →
Módszertani megjegyzések

Az adatok értelmezésének keretei

  • Az eltérő kutatások különböző definíciókat, mintavételt és adatfelvételi módot használnak, ezért a százalékos eredmények nem hasonlíthatók össze közvetlenül.
  • A 2013-as országos magyar stresszfelmérés nagy elemszámú, de önkéntes és nem reprezentatív minta; a BMC Public Health 2023-as elemzése súlyozott, reprezentatív adatbázisra épül.
  • Az OECD jövőbeli GDP-hatásai és az ILO halálozási terhei modellezett becslések, nem közvetlenül megfigyelt vállalati eredmények.
  • A régebbi gazdasági költségbecsléseket irányadó háttérként, a frissebb WHO-, OECD- és ILO-adatokkal együtt érdemes használni.