Mit lát a munkavállaló?
A kitöltő Egyéni Stresszleltárt kap, amely bemutatja a stresszhatásokat, az egészségi állapothoz, szokásokhoz és megküzdéshez kapcsolódó értékeket, valamint személyre szabott visszajelzést és fejlesztési javaslatokat ad.
Mit lát a munkáltató?
A munkáltató kizárólag anonim, csoportszintű eredményeket, fájópontokat, dolgozói javaslatokat és megfelelő elemszám mellett szervezeti vagy demográfiai bontásokat lát.
Anonim-e a felmérés?
Igen. Az egyéni eredmény a kitöltőé, a vezetői riport pedig aggregált eredményekre épül. A bontások csak az előre rögzített anonimitási küszöb betartásával jelennek meg.
Mennyi ideig tart a kitöltés?
A kérdőív terjedelmétől és a válaszadó tempójától függően jellemzően 20–30 perc.
Hogyan indul el a felmérés?
A kapcsolatfelvétel után rövid szakmai egyeztetésen tisztázzuk a célt, a csoportokat, a demográfiai változókat, a résztvevők csoportbeosztását és a kommunikációt, majd elindítjuk az online kitöltést.
Milyen létszám szükséges a csoportbontásokhoz?
A pontos minimumot az anonimitási szabályok és a választott bontások alapján az előkészítő egyeztetésen határozzuk meg. Csoportriportot csak minimum 4 fős kitöltés esetében tudunk biztosítani.
Mennyi idő alatt készül el a riport?
A felmérés lezárását követően jellemzően 1–2 munkanapon belül rendelkezésre áll a kiértékelt szervezeti riport és dashboard.
Jogi és megfelelőségi kérdések
Az állapot: 2026. október. A szabályozás változik – lásd a várható uniós szabályozásról szóló kérdést.
Kötelező-e nálunk a pszichoszociális kockázatfelmérés?
Igen. Az EU munkavédelmi keretirányelve (89/391/EGK) és a hazai munkavédelmi törvény (1993. évi XCIII. törvény, Mvt.) minden munkáltató számára előírja a kockázatértékelést, és ennek a fizikai kockázatok mellett a pszichoszociális kockázatokra is ki kell terjednie. A care4you felmérés ehhez ad mérési alapot és dokumentálható eredményt.
Milyen gyakran kell elvégezni a felmérést?
A 2025. január 1-jétől hatályos szabály szerint a kockázatértékelést legalább ötévente felül kell vizsgálni (korábban háromévente kellett). Ezen felül soron kívül is frissíteni kell minden lényeges változáskor: átszervezés, új munkamódszer vagy technológia, jelentős létszámváltozás, illetve munkabaleset vagy foglalkozási megbetegedés után. A pszichoszociális kockázatok gyorsan változnak, ezért a gyakorlatban érdemes 1–2 évente visszamérni – a Munkában Jól módszertana az első utómérést 3–6 hónappal az intézkedések után javasolja.
Várható-e új uniós szabályozás?
Igen, a változás elindult. Az Európai Parlament 2026. október 6-án elfogadta azt a jogalkotási kezdeményezést, amely uniós minimumkövetelményeket kér a munkahelyi pszichoszociális kockázatok megelőzésére: kötelező, rendszeres pszichoszociális kockázatfelmérést, előzetes értékelést jelentős munkahelyi változások előtt, zaklatás elleni szabályzatot és támogatott visszatérést a munkába. Az Európai Bizottságnak három hónapja van, hogy válaszoljon és jelezze a következő lépéseket. Ezzel párhuzamosan fut az EU-OSHA 2026–28-as kampánya is, amelynek első kiemelt területe a pszichoszociális kockázatok felmérése és kezelése. Aki most rendszeres mérést vezet be, a várható szigorításra is felkészül.
Mi történik, ha elmulasztjuk a felmérést?
Munkavédelmi hatósági ellenőrzés esetén a hiányzó vagy pszichoszociális kockázatokra ki nem terjedő kockázatértékelés hiányosságként értékelhető, és bírsággal járhat. Emellett a munkahelyi egészség és biztonság adatai az ESG-jelentésben és a nagyvállalati beszállítói adatkérésekben is egyre gyakrabban szerepelnek.
Hogyan kapcsolódik ez az ESG-jelentéshez?
A CSRD szerinti fenntarthatósági jelentésben az ESRS S1 („Saját munkaerő”) standard írja elő a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó adatok közlését – ide illeszkedik a pszichoszociális kockázatok mérése. A szabályozás folyamatosan változik: a 2026. március 18-án hatályba lépett Omnibus-módosítás után közvetlenül az 1000 főnél több munkavállalót foglalkoztató és 450 millió eurót meghaladó nettó árbevételű vállalatok jelentésre kötelezettek; a tagállamoknak 2027. március 19-ig kell átültetniük a módosítást, az egyszerűsített ESRS a 2027-es üzleti évtől alkalmazandó. A hatás azonban túlmutat a közvetlenül kötelezett körön: a jelentő nagyvállalatok a beszállítóiktól is kérnek adatokat, és a bankok, befektetők is egyre több munkaerőadatot várnak. Pontos kötelezettségeidet érdemes ESG-szakértővel ellenőrizni.
Miért nem elég egy sima elégedettségi kérdőív?
Az elégedettségi kérdőív általános hangulatot mér, de nem mutatja meg, mely csoportnál, milyen okból nő a kockázat. Ehhez strukturált, tudományos alapokra épülő pszichoszociális módszertan kell – a nemzetközi gyakorlatban ilyen például a COPSOQ, és az ISO 45003 szabvány is ezt a megközelítést ajánlja.