A legfontosabb gondolatok
Miért most?
2026 októberében indul az EU-OSHA Egészséges munkahelyek kampánya, amelynek fókuszában a pszichoszociális kockázatok és a mentális egészség áll. Az EU-OSHA 2025-ös OSH Pulse felmérése szerint az uniós munkavállalók 29%-a él át a munkája miatt stresszt, szorongást vagy depressziót.
Mit kér az ESG-jelentés a munkavállalókról?
Hat fő terület: munkakörülmények és bevonás, egészség és biztonság (a pszichoszociális kockázatok felmérése és kezelése is), munka–magánélet egyensúly, képzés és fejlődés, sokszínűség és esélyegyenlőség, bérezés és szociális védelem. Az uniós egyszerűsítés (Omnibus) után a kötelező jelentés elsősorban a nagyvállalatokat érinti, és az adatpontok száma jelentősen csökken – de a kettős lényegesség elve megmarad, és a jólléti, stresszadatok gyűjtése továbbra is versenyelőny.
Kötelezettség van, eszköz nincs
Az uniós keretirányelv, a munkavédelmi törvény és az ISO 45003 szabvány is előírja a pszichoszociális kockázatok kezelését, de mérőeszközt nem ad hozzá. A gyakorlatban sem a munkavédelemnek, sem a foglalkozás-egészségügynek nincs mindig megfelelő eszköze egy átfogó felméréshez.
Mit mér a care4you – és mi benne az újdonság?
A felmérés a munkavállalóból indul ki: egészségi állapot, szokások (alvás, mozgás, táplálkozás), otthoni körülmények, majd a közösség, a szervezeti folyamatok, a vezető–beosztott viszony, a munka–magánélet egyensúly és az elégedettség. Újdonság az objektív és szubjektív kérdéspár (milyen a kapcsolatod a vezetőddel – és mit érzel ezzel kapcsolatban), valamint a nyitott kérdések: mi működik, mi nem, mi fáj a legjobban, és mit javasolsz. A szöveges visszajelzések gyakran beszédesebbek, mint a pontszámok.
Példa: az alvásprobléma nem mindig alvásprobléma
Ha egy csoportban rossz az alvás, a kézenfekvő válasz egy alvás-tréning lenne. A felmérés viszont megmutatja, hogy a háttérben közösségi konfliktus, kiszámíthatatlan folyamatok, túlterhelés vagy otthoni nehézség áll-e – és ettől függ, mi segít valóban.
Terepi tapasztalat: „biztos a fizetés a gond” – többnyire nem
Meszlényi Zsolt KKV-vezetőkkel játszott kártyajátéka szerint a tulajdonosok 70–80%-a arra tippelt, hogy a munkatársai az alacsony fizetést neveznék meg első problémaként. Tapasztalata szerint a felmérésekben ez ritkán került az első három közé – a leghangosabb, de nem a legnagyobb probléma. Gyakoribbak a munkakörnyezeti gondok (rossz elszívás, hőség a műhelyben) és leginkább a kollégák közötti kapcsolati problémák, amelyeket a szakmájára koncentráló vezető gyakran nem tud kezelni.
Bizalom: a kommunikáció dönt
Természetes, hogy a munkatárs először kételkedik, mernek-e őszintén válaszolni. Ezért kell az előzetes kommunikáció: a vezetők csak összesített eredményt látnak, minimális csoportlétszám alatt nincs csoportriport. Ahol látható következménye lett a mérésnek, ott a következő felmérésnél magasabb a részvétel.
Vezetői elköteleződés
A tapasztalatok szerint a vezetők jelentős része szkeptikusan indul, a végén viszont a nagy többségük azt mondja: sokkal többet kaptak, mint amit vártak. A tartós eredményhez mégis vezetői elköteleződés kell – és az, hogy a mérésből egyéni, csoport- és szervezeti szintű akcióterv legyen.
„Végre egy olyan riport, ami alapján látom, mi az, amit nekem változtatnom kell.”
– egy nemzetközi szállodalánc vezetőjének visszajelzése


