CALM-TOUCH PULSE · MÓDSZERTAN

Hogyan mérjük az alkalmak hatását?

Letöltés PDF-ben

A Calm-Touch Pulse megmutatja, milyen állapotban érkeznek a munkatársak az alkalmakra, mennyit javít rajtuk egy 15–20 perces Calm-Touch, és hogyan alakul a mentális terhelésük hónapról hónapra. A cég havonta egy rövid, csoportszintű riportot kap; egyéni eredményt soha.

Miért mérünk

A munkahelyi jóllét-programok gyakori gyengesége, hogy hatásukat csak benyomások alapján ítélik meg. A Calm-Touch Pulse ezt rövid, tudományos mérőeszközökre épülő önértékeléssel váltja ki.

A riportból a cég három kérdésre kap választ:

  • Milyen állapotban vannak most a munkatársak? Az érkezéskori feszültség, nyugalom és fáradtság szintje (Állapot-pulzus).
  • Működik-e a beavatkozás? Mennyit javul az állapot egy alkalom alatt (Hatás).
  • Változik-e valami tartósan? Hogyan alakul havonta a terhelés, a kikapcsolódás képessége és a kimerülés (Havi trend).

A mérés a pszichoszociális kockázatok kezelésének gyakorlatához is illeszkedik: rendszeres, dokumentált visszajelzést ad a megelőző intézkedés hatásáról.

Hogyan zajlik

A mérés két rövid, telefonon kitölthető kérdőívből áll; a résztvevő a helyszínen kihelyezett QR-kóddal nyitja meg.

Pillanatkép Havi kérdőív
Mikor minden alkalom előtt és után havonta egyszer, a hónap első alkalma után
Tartalom 6 kérdés a pillanatnyi állapotról; utána 3 rövid zárókérdés 11 állítás az elmúlt hónapról + 1 nyitott kérdés
Időigény kb. 30 másodperc alkalmanként kb. 2 perc
Skála 1 = nem jellemző … 10 = teljes mértékben 1 = nem jellemző … 10 = teljes mértékben

A résztvevő egy saját maga által választott négyjegyű kódot ad meg. Ez párosítja az előtte- és utána-válaszokat, és biztosítja, hogy a havi kérdőívet havonta csak egyszer töltse ki; nevet, e-mail-címet nem kérünk. A kitöltés önkéntes, és kifejezett hozzájáruláshoz kötött. A kérdőívek magyarul, angolul és németül is elérhetők.

A kérdések és szakmai hátterük

A kérdéseket a Calm-Touch céljára állítottuk össze: minden kérdés egy nemzetközileg kutatott, validált mérőeszköz fogalmára épül, rövidített, egytételes formában. A szögletes zárójeles számok a dokumentum végén található hivatkozásokra utalnak.

Pillanatkép („Most…”)

# Kérdés Mit mér Szakmai háttér
1 Mennyire érzed magad most feszültnek? feszültség Thayer feszültség–nyugalom dimenziója [1]; egytételes stresszmérés [2], [3]
2 Mennyire érzed magad most nyugodtnak? nyugalom Thayer nyugalom-skálája [1]
3 Mennyire pörögnek most a gondolataid? gondolati nyugtalanság az egytételes stressz-tünetkérdés „nyugtalan elme” eleme [2]
4 Mennyire érzed magad most mentálisan fáradtnak? mentális fáradtság Thayer energia–fáradtság dimenziója [1]
5 Mennyire érzed magad most frissnek, energikusnak? energia Thayer energia-skálája [1]
6 Mennyire érzel most feszülést a fejed, vállad vagy karod körül? testi feszültség a kezelt területen vizuális analóg skála elvű önértékelés [3]

Az alkalom után három zárókérdés következik: mennyire érezte magát biztonságban és kényelmesen; mennyire ajánlaná egy kollégájának (0–10, a Net Promoter módszer szerint [10]); valamint egy szó, ami eszébe jut.

Havi kérdőív („Az elmúlt hónapban…”)

# Állítás Mit mér Szakmai háttér
1 Gyakran éreztem, hogy túl sok minden szakad rám egyszerre. mentális terhelés Észlelt Stressz Skála [4]
2 Napközben könnyen ki tudtam kapcsolni rövid időre. kikapcsolódás pszichológiai leválás a munkáról [5]
3 A munkanap végén mentálisan kimerültnek éreztem magam. kimerülés Koppenhágai Kiégés Leltár [6]; regenerációs szükséglet [7]
4 Tudtam tudatosan szünetet tartani a munkanapomban. regeneráció feltöltődési élmények: ellazulás, kontroll [5]
5 A Calm-Touch utáni órákban nyugodtabb voltam. közvetlen hatás egyalkalmas érintéses beavatkozások hatása [11]
6 A Calm-Touch után könnyebben tudtam a feladataimra koncentrálni. fókusz programspecifikus értékelő állítás
7 Az alkalmak segítettek jobban észrevenni a testem feszülését. testtudatosság interoceptív tudatosság (MAIA) [8]
8 Úgy érzem, a munkahelyem törődik a jóllétemmel. gondoskodó kultúra észlelt szervezeti támogatás [9]
9 Az alkalmak időpontja és szervezése jól illeszkedett a munkámhoz. szervezés programspecifikus értékelő állítás
10 Szeretném, ha a Calm-Touch rendszeresen elérhető lenne. folytatási igény programspecifikus értékelő állítás
11 A jelenlegi munkaterhelésemet hosszú távon is fenntarthatónak érzem. fenntarthatóság regenerációs szükséglet és kiégés-kutatás [6], [7]

A kérdőívet egy nyitott kérdés zárja: mi volt a legjobb az alkalmakban, és min változtatna.

Mutatók és színjelzések

A riportban minden érték 1 és 10 közé esik, és mindenhol a 10 a legjobb állapot. A negatív tartalmú kérdéseknél (feszültség, pörgő gondolatok, fáradtság, testi feszülés, terhelés, kimerülés) a pontszám fordított: aki 8-ast jelöl a feszültségre, az 3 pontot kap feszültségmentességben.

Mutató Mit mutat Zöld Sárga Piros
Állapot-pulzus az érkezéskori jóllét: a 6 pillanatkép-kérdés átlaga az alkalom előtt 6 felett 4,1–6 4 vagy alatta
Hatás mennyit javul a jóllét egy alkalom alatt (utána − előtte) legalább +2 +1 és +1,9 között +1 alatt
Havi trend a havi jóllét: terhelés, kikapcsolás, kimerülés, regeneráció, fenntarthatóság átlaga 6,5 felett 4,6–6,5 4,5 vagy alatta

Kiegészítő mutatók: a javulók aránya, az alkalmak értékelése, a komfortérzet és az ajánlási mutató (−100 és +100 között).

Az Állapot-pulzus határai a munkahelyi stressz 0–10-es skálájára leírt kockázati sávot követik: ott az 5 feletti stresszérték fokozott figyelmet, a 7 körüli és afeletti beavatkozást indokol [14]. A többi határ kiinduló érték. Az első három hónap adatai alapján finomhangoljuk őket.

Adatvédelem és anonimitás

A cég kizárólag csoportszintű összesítést kap; egyetlen munkatárs válaszai sem azonosíthatók.

  • Nincs név, nincs e-mail. A kitöltőt csak a saját maga választotta négyjegyű kód azonosítja, ezt a cég nem ismeri.
  • Legalább 5 fő. Csapatszintű eredményt csak akkor mutatunk, ha legalább 5 ember válasza áll mögötte. Ennél kisebb csoport adatai csak a cég teljes összesítésében szerepelnek.
  • Önkéntesség. A kitöltés nem feltétele a részvételnek, és kifejezett hozzájáruláshoz kötött.
  • Biztonságos tárolás. Az adatok az Európai Unión belüli szerveren, titkosított kapcsolaton át kerülnek rögzítésre.
  • Adatkezelő: Alternatíva Tanácsadó Csoport Kft. A részletek az adatkezelési tájékoztatóban olvashatók.

Mire alkalmas és mire nem

A Calm-Touch Pulse a program hatásának követésére és a munkatársi hangulat jelzésére készült, nem diagnosztikai eszköz.

  • Alkalmas arra, hogy láthatóvá tegye a csoport állapotát, az alkalmak közvetlen hatását és a havi változás irányát.
  • Nem alkalmas egyéni állapot megítélésére, kiégés vagy szorongás diagnosztizálására, sem a munkatársak teljesítményének értékelésére.
  • Nem helyettesíti a jogszabály szerinti pszichoszociális kockázatértékelést; annak kiegészítő adatforrása lehet [15].
  • Az eredmény önkéntes önbevalláson alapul, ezért a válaszadók köre és a pillanatnyi körülmények befolyásolják. Kontrollcsoport nélkül a havi változás nem tulajdonítható kizárólag a programnak.

Ha egy csapat Állapot-pulzusa több alkalmon át pirosban marad, azt jelezzük, és célzott felmérést vagy stresszkezelési workshopot javaslunk.

A Calm-Touch munkahelyi jóllétet támogató szolgáltatás, nem egészségügyi kezelés, és nem helyettesíti az orvosi vagy pszichológiai ellátást.

Szakmai hivatkozások

A kérdések fogalmi alapjai [1]–[10], az érintéses és ASMR-alapú beavatkozás kutatási háttere [11]–[13], a küszöbértékek [14], a munkahelyi keretrendszer [15]–[16].

  1. Thayer, R. E. (1986). Activation-Deactivation Adjective Check List: Current overview and structural analysis. Psychological Reports, 58, 606–614.
  2. Elo, A.-L., Leppänen, A., & Jahkola, A. (2003). Validity of a single-item measure of stress symptoms. Scandinavian Journal of Work, Environment & Health, 29(6), 444–451.
  3. Lesage, F.-X., Berjot, S., & Deschamps, F. (2012). Clinical stress assessment using a visual analogue scale. Occupational Medicine, 62(8), 600–605. doi:10.1093/occmed/kqs140
  4. Cohen, S., Kamarck, T., & Mermelstein, R. (1983). A global measure of perceived stress. Journal of Health and Social Behavior, 24, 386–396.
  5. Sonnentag, S., & Fritz, C. (2007). The Recovery Experience Questionnaire: Development and validation of a measure for assessing recuperation and unwinding from work. Journal of Occupational Health Psychology, 12(3), 204–221.
  6. Kristensen, T. S., Borritz, M., Villadsen, E., & Christensen, K. B. (2005). The Copenhagen Burnout Inventory: A new tool for the assessment of burnout. Work & Stress, 19(3), 192–207.
  7. van Veldhoven, M., & Broersen, S. (2003). Measurement quality and validity of the “need for recovery scale”. Occupational and Environmental Medicine, 60(Suppl 1), i3–i9.
  8. Mehling, W. E., Price, C., Daubenmier, J. J., Acree, M., Bartmess, E., & Stewart, A. (2012). The Multidimensional Assessment of Interoceptive Awareness (MAIA). PLoS ONE, 7(11), e48230.
  9. Eisenberger, R., Huntington, R., Hutchison, S., & Sowa, D. (1986). Perceived organizational support. Journal of Applied Psychology, 71(3), 500–507.
  10. Reichheld, F. F. (2003). The one number you need to grow. Harvard Business Review, 81(12), 46–54.
  11. Moyer, C. A., Rounds, J., & Hannum, J. W. (2004). A meta-analysis of massage therapy research. Psychological Bulletin, 130(1), 3–18.
  12. McGlone, F., Wessberg, J., & Olausson, H. (2014). Discriminative and affective touch: Sensing and feeling. Neuron, 82(4), 737–755.
  13. Poerio, G. L., Blakey, E., Hostler, T. J., & Veltri, T. (2018). More than a feeling: Autonomous sensory meridian response (ASMR) is characterized by reliable changes in affect and physiology. PLoS ONE, 13(6), e0196645.
  14. Dutheil, F., Pereira, B., Moustafa, F., Naughton, G., Lesage, F.-X., & Lambert, C. (2017). At-risk and intervention thresholds of occupational stress using a visual analogue scale. PLoS ONE, 12(6), e0178948.
  15. ISO 45003:2021 Occupational health and safety management – Psychological health and safety at work – Guidelines for managing psychosocial risks.
  16. EU-OSHA (2025). OSH Pulse 2025: Occupational safety and health in an era of climate and digital change.